Könyvkritika
Két héttel ezelőtt, a Concordia NATURA Alapítvány egyik támogatója
A NATURA (www.concordianatura.com) Maja Lunde "A méhek története" című regényét ajándékozta nekem. A könyv az első oldaltól az 508. oldalig magával ragadott.
Lenyűgöz a három - látszólag - nagyon különböző történet elbeszélése, amelyek ráadásul nagyon különböző időkben, három különböző kontinensen játszódnak.
William, a biológus és vetőmagkereskedő Angliában él a 19. század közepén. A rovarok tanulmányozására összpontosító kutatói szenvedélyében kudarcot vall. A vetőmagüzlete, minden, csak nem a szenvedélye, ugyanilyen rosszul áll.
De aztán támad az ötlete, hogy fejlesszen ki egy új, méhbarát zsákmányt. William története leírja ennek a teremtésnek a hullámvölgyeit és a fenntarthatóságot, amely még jóval a találmánya után is nagyon meghatározó hatással van az emberiség történetére.
Az olvasó megtapasztalja, hogy George 2007-ben az Egyesült Államokban méhészkedik, és szenvedélyének hódol. Nagy jelentőséget tulajdonít a méhek fajnak megfelelő tartásának, és az egyik r az első méhészek egyike, aki áttért a biogazdálkodásra. Célja, hogy a gazdaságot a harmadik generációban átadja fiának, ami nem könnyű. De aztán megtörténik az elképzelhetetlen: a méhek hirtelen eltűnnek. A kérdésnek hamarosan neve is van: CCD - Colony Collapse Disorder - és világszerte terjed. A könyv egy olyan jelenséget ír le, amelytől jelenleg a méhek és így a méhészek nagy része szenved világszerte. A méhek nem fekszenek holtan a kaptárban, és nincs látható sérülésük; de egyik napról a másikra hirtelen az egész kolónia eltűnik. A mai napig nem végeztek pontos tudományos kutatást arról, hogy mi okozza a CCD-t. A növényvédő szerek, a glifozát, a csávázott vetőmagok tömeges használata, a monokultúrás sivatagok és az egyre sűrűbb urbanizáció feltételezhetően az okok között szerepel.
A harmadik, az egymással összefonódó történetek közül a harmadik Taóról szól, és a 2098-as Kínában játszódik. A CCD már régóta száműzte a méheket a világunkból, és katasztrofális hatásokat váltott ki az egész gazdasági ciklusra és az emberiségre. A világ még nem heverte ki az 1930-as években bekövetkezett összeomlást. nem állt helyre. Tao egyike azon több millió munkásnak, akik ma már mesterségesen, emberi kézzel porozzák be a gyümölcsfákat. Kevés szabadnapjának egyikén a világa összeomlik. Fiatal fia, Wei-Wen egy kirándulás során hirtelen összeesik, és akut életveszélyes helyzetbe kerül. Mi köze ennek a történetnek a méhekhez? Az olvasó a történet folyamán megtudja. Ugyanígy fogja olvasni mindhárom történet szoros összefonódását.
A "Méhek története" önmagában véve egy olyan könyv, amely megérint és elszomorít. De éppen ezért ez egy nagyon konkrét felhívás mindannyiunk számára, hogy aktívan álljunk ki a méhek egészségéért, valamint a természet és a táj védelméért. A concordiaNATURA alapítvány hozzájárul ehhez. Még nem 2037-et írunk, és a CCD még nem terjedt el széles körben. Ebben az értelemben "A méhek története" reményt is ad, reményt egy "jobb világra". Egyre többen ébrednek rá, hogy a "szokásos üzletmenet" nem a megoldás, hanem a problémáink oka. Dolgozzunk együtt azon, hogy megőrizzük a méhek egészségét, és ezáltal az emberiség egészségét és megélhetését. az emberiség megélhetése.
Sok inspirációt kívánok az olvasáshoz,
Klaus Heinzel
"A méhek története"
Maja Lunde
Verlagsgruppe Random House FSC
btb-Verlag
ISBN 978-3-442-75684-1