Újrakezdés Magyarországon

Kedves méhbarátok és méhbarátok,

kedves alapítványi támogatók

Két különleges méhészeti év áll mögöttünk.

Első pillantásra a Coronának és a méhészetnek semmi köze egymáshoz. A méhek nem vírusokkal küzdenek. Van elég dolguk az atkákkal. Mindazonáltal e két év különleges jellegének is köze van ehhez. Ez egyrészt az általános helyzetnek köszönhető, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a méhészegyesületekkel időben összejöjjenek a kutatási intézkedések megtervezésére és végrehajtására. Ugyanúgy lehetetlen volt előadásokat tartani, mint részt venni a méhészegyesületek gyűlésein, amelyeket nem engedélyeztek. Ez erősen befolyásolta a tervezett intézkedések végrehajtását.

Üzletvezetés vers. Méhek egészsége

Egy másik fontos ok a sok méhész (hobbiméhész) kifejezett profitorientáltsága. Sok méhész számára nehéz, sőt elképzelhetetlen, hogy lemondjon a méhcsalád méztermésének egy részéről vagy egészéről. És mindezt annak ellenére, hogy tudnunk kell, hogy az ipari cukor nem helyettesíti megfelelően a méhek által a hosszú télre gyűjtött mézet.

Mindig a többiek a hibásak.

A folyamatos méhpusztulás okait kizárólag "a többieknél" keresik. Ez nem csak alapvetően rossz. A rovarirtó szerek, kötszerek, műtrágyák és más vegyi termékek - az ipar szívesen nevezi őket peszticideknek - használata hozzájárul számos rovar, köztük a mézelő méhek pusztulásához és kipusztulásához. Ezzel kapcsolatban nincs ha vagy de.

Rendet kellene tennünk a saját házunk táján?

De az is igaz, hogy a mi szempontunkból először azokkal a dolgokkal van értelme foglalkozni, amelyekről mi magunk dönthetünk, amelyeket határozottan befolyásolhatunk, és amelyeket meg tudunk oldani. Az Alapítvány szempontjából a következő kérdések merülnek fel:

Megfelel-e a jelenlegi, széles körben elterjedt méhészet a méhek természetének? Megfelelő-e a faj számára a fából vagy akár polisztirolból készült dobozokban való tartás?

Hozzájárul-e a profitmotívum a méhek kiszolgáltatottságához és a méhpusztuláshoz? Szeretnénk rámutatni, hogy 40-50 évvel ezelőtt a hobbiméhészek jóval kevesebb mézet "szüreteltek" (helytől függően néha akár 15 kg-ot is egy szezonban).

Nem kerülünk-e egyre közelebb a gyári gazdálkodáshoz a méhcsaládok önkényes bővítésével, a pluszban telepített magazinok révén, vagy már el is érkeztünk oda? Megfelel-e a fajnak és egészséges-e, ha az év csúcsán 50 000 vagy akár 80 000 méhcsaládról beszélünk?

Ki mondja meg nekünk tulajdonképpen, honnan származik a kondicionálásunk, hogy a mézelő méh nem képes túlélni emberi beavatkozás nélkül?

A kérdéskatalógus itt még jelentősen bővíthető lenne. A részletesebb kérdésekre máshol térünk vissza.

A méhészet jelenlegi színvonala nem alternatíva nélküli!

Kutatási munkánk eredményei azt mutatják, hogy a méhészkedés beavatkozás nélkül vagy csak nagyon kevés beavatkozással jótékonyan hat a méhek egészségére. Ide tartozik a nagyon kevés méz elvétele vagy a róla való teljes lemondás is. Az Alapítvány kutatási projektjének célja, hogy ezeket az egyedi eredményeket egy széles, reprezentatív platformra helyezze.

A kitaposott ösvényen kívül

A fenti kérdések tükrében érthető a német méhészek visszafogott hozzáállása. A méhészet általános helyzetének újragondolásáról és a "megszokott utak" elhagyásáról van szó. Ez köztudottan nehéz a mi fajunk számára.

Méhészet másképp Magyarországon

Magyarországon tavaly teljesen más hozzáállással találkoztunk. A 10-15 kg-os terméshozamot szezononként és méhcsaládonként a hobbiméhészek jó terméshozamnak tartják. A "vegyi bunkósbot" használatát gyakran teljesen vagy legalábbis részben mellőzik. Sok méhész enged a természetes rajzás ösztönének. Az ebből eredő hozamveszteségeket elfogadjuk. A kaptárak bővítése általában legfeljebb 3 tárra korlátozódik.

Ennek ellenére a méhpusztulás ott is széles körben elterjedt. Egy átlagos évben Magyarországon feltételezhető, hogy a kolóniák mintegy 10-20%-a nem éli túl a telet (viszonylag enyhe). Nagy az érdeklődés a helyzet javítása iránt.

Az alapításunk itt kezdődött, és közben van tíz kolónia, amelyekből idén nem lesz méz. E kolóniák közül ötben nem használnak vegyszereket a Varroa atka visszaszorítására. Ez egy hosszú távú, 3 éven át tartó vizsgálat. A következő évben további 10 kolónia következik. Az összes intézkedés részletes leírása máshol található.

Az alacsonyabb terméshozam és a méz Németországhoz képest alacsonyabb kilónkénti ára miatt ez a projekt sokkal olcsóbban is megvalósítható. Nagyon örülünk a megkeresett méhészek nyitott hozzáállásának.

Télen a saját birtokunkon is "kaptárakat" kell építeni, amelyek megfelelnek a méhek természetes életmódjának.

Örömmel tájékoztatjuk Önt.

Üdvözlettel Magyarországról és

BE(E) GOOD

Klaus Heinzel